Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Az év, amikor hajléktalan voltam (videó)

Nem, ez nem az én történetem, hanem Becky Blantoné, aki egy Amerikában élő író. Becky és édesapja eltávolodtak egymástól, közel 15 éve nem találkoztak már, amikor megtudta, hogy apja nagyon beteg. Agydaganattal küzd. Mielőtt meghalt, egy keserédes újratalálkozásra kerülhetett sor. Apja, aki egész gyermekkorában molesztálta, verte és érzelmileg is bántalmazta, halála előtt kimondta neki a “szeretlek” szót. A fájdalom még akkor is elemi erővel tört rá, ha a halála megkönnyebbülést kellett volna, hogy jelentsen számára. Egy törékeny remény élt benne, hogy valamikor úgy fog tekinteni erre az egészre, mint egy egészséges apa-lánya kapcsolatra, de egyre erősebben rettegett attól, hogy visszatér. Pszichésen kezdett felborulni. 
Ugyanakkor szakmailag nagyon rendben volt, mert kapott egy új állást, mely 50 ezer dollárt fizetett neki évente mint szerkesztőnek, egy kisvárosi újságnál. Az élete jó vágányra állt, több pénzt keresett volna mint valaha is az addigi életében. Szerette a helyet ahol élt. És mégsem tudott mit kezdeni a lelki fájdalommal.

1

Becky Blanton, ekkor abbahagyta a munkát, vett egy használt furgont és menekülőre fogta a dolgot. Azzal magyarázta, hogy egész életében utazni vágyott, de soha nem volt rá ideje, lehetősége. Nem akarta sajnálni magát többé, ezért úgy döntött nekiindul a világnak, hátha ez közelebb hozza saját magához is. A kaland azonban rémálommá változott. Úgy tervezte egy éven át furgonjában élve fog országot látni, de amikor eluralkodott rajta a depresszió, szabadúszó munkája pedig véget ért, a kempingtúra hajléktalansággá változott. Ebben a nagyon intim beszédben Becky elmeséli tapasztalatát arról, hogyan is vált Amerika egyik dolgozó hajléktalanjává.

1

“Nekivágtam a nagyvilágnak anélkül, hogy felfogtam volna 3 kritikus dolgot:

1., a társadalom számára egyenlő az állandó szerkezetben élés – még ha csak bódéban is – azzal, hogy az embernek értéke van.
2., nem fogtam fel milyen gyors mások negatív meglátásainak hatása saját valóságunkra, ha hagyjuk.
3., nem fogtam fel, hogy a hajléktalanság egyfajta hozzáállás, nem pedig életstílus.”

(Ha nem indul automatikusan a felirat, tallózd ki alul a “35 languages” alatt a Hungarian-t!)

Szerző: Gini Papp  – Zacc

Szerző: Gini Papp - Zacc

Ha tetszett, kérlek oszd meg te is, és mindig nézz szét a lap alján lévő képes ajánlatok között is! Ha van kedved, jobb oldalon csatlakozhatsz Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapat tagja lehetsz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!