Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Ebből a párbeszédből egy sor, talán éppen hozzád szól ma!

Egyik nap az ifjú tanítvány sietve rohant mesteréhez. A mester egy öreg fa alatt ült csendesen, békésen. Miután az ifjú megszólította mesterét, egy hosszú párbeszéd vette kezdetét.

kép

– Mester! Miért van az, hogy akármit is teszek, az emberek nem vesznek észre és állandóan fájdalmat okoznak nekem?
– Édes fiam, nem az emberek okoznak neked fájdalmat, hanem saját magad.
– Nem értem, hiszen ők bántanak engem és nem foglalkoznak velem.
– Ezek csak elvárások. Gondolatok a fejedben. Ha ezeknek az elvárásoknak valaki nem felel meg, akkor magadban keletkezik a szenvedés és a nem foglalkozás érzése. Másoktól várod el a törődést, holott magaddal ezt nem teszed. Szóval nem ők okozzák a fájdalmat, hanem te váltod ki saját magadból.
– Miért okoznék saját magamnak fájdalmat?
– Azért, mert ebből fogsz rengeteget tanulni. Meg tudod húzni a határokat. Ezeket az eseményeket vagy saját magad javára fordítod, vagy önmagad ellen. A döntés mindig a te kezedben van.
– Tehát azt akarod mondani, hogy én okozom ezt magamnak?
– Igen. Még ha nem is tudatosan. Amikor megszületünk, akkor céllal jövünk ide. Ezt a célt, hogy elérjük, kellenek olyan “negatív” események, amelyek kifejlesztik bennünk azokat a képességeket, melyek később ahhoz kellenek, hogy elérjük a célunkat. Ilyen szempontból negatív esemény, nem létezik. Ez  csak egy címke, amit rábiggyesztünk egyes történésekre. Pozitív, ha megfelelt az elvárásainknak, negatív ha nem. Holott egyáltalán nem biztos, hogy azok az elvárások előrébb viszik az életünket.
– A szeretett kedvesem is cserben hagyott, elhagyott, kidobott. Pedig én nagyon szerettem. Szóval ennek is célja volt. De micsoda?
– Az drága fiam az, hogy megéld önmagad poklát. A szenvedést. Enélkül nem fogod tudni megérteni a másik ember gondját, baját. Ahhoz, hogy megismerj valakit nem elég annyi, hogy csak beszélgetsz vele. Rá kell hangolódnod, hallanod kell mit mond a lelke. Ez az igazi megismerés. Sok időt vesz igénybe. De ahhoz, hogy meglásd a másik ember poklát, örömét, ahhoz elengedhetetlen, hogy te is átéld. Az volt a célja annak a szerelemnek, hogy elindítson ezen az úton.
– A másik problémám mester, hogy néha hajlamos vagyok megsérteni embereket, kierőszakolni dolgokat, csakhogy észrevegyenek. Ez miért van?
– Azért, mert ilyenkor az egod tör a felszínre. Az ego mindig a középpontban akar lenni, szeretve kell hogy legyen, különben nem érzi jól magát. A legtöbb ember kívülről várja a szeretetet. Gyakran saját magukat sem szeretik. Hogy várhatják el, hogy más szeresse ha közben saját magukat semmibe nézik? Az ilyet nem szeretetnek nevezem, hanem az ego kicsapongó feltűnési viszketegségének. Semmi köze nincs a szeretethez. A Nap sem mondja, hogy most nem sugárzok energiát, mert senki sem szeret. Amikor már jól fogod érezni magad a bőrödben, hidd el, azt más is észre fogja venni. Nem lesz szükséged különböző taktikákhoz, sértődésekhez ahhoz, hogy magadra vond a figyelmed és kierőszakold másik odafigyelését. Nem lesz szükség rá, mert jól fogod magad érezni a bőrödben.
– Hogyan érhető ez el?
– Nagyon sok gyakorlással és komoly önkontrollal. Sokan azt hiszik, hogy elolvasnak egy könyvet, vagy egy írást és meg fog változni az életük. Holott az csak a kezdet. Egy olvasni tanuló csemetétől sem várhatod el, hogy olvasson rögtön, miután megmutattad neki az összes betűt. Az csak a bemelegítő. Ezután kezdődik a kitartó munka és gyakorlás, aminek meglesz a gyümölcse.
– Mi lesz ez a gyümölcs?
– A belső béke. Ha ezt eléred, akkor kiegyensúlyozott lesz az életedet, nem fogsz aggódni feleslegesen, nem állítasz fel elvárásokat. Élvezni fogod az életet és kihasználod és elfogadod minden pillanatát úgy ahogy van. Ilyenkor az ego elcsendesül, nem fogsz ragaszkodni dolgokhoz. Ugyanis a legnagyobb szenvedést a ragaszkodás okoz. Mereven, görcsösen kötődünk dolgokhoz. Legyen szó bármilyen kapcsolatról, tárgyról. Elengedni dolgokat sokkal nehezebb, mint megszerezni. Mivel az ego énközpontú és a szerzés a fő célja, ezért ebben leli örömét. Ezért olyan ma a világ, amilyen. Én- és pénzközpontú, materialista, egyszer élünk felfogású. Attól, mert a tudomány valamit nem tud megmagyarázni, az már nem is létezik. Te is tudod, hogy van gondolat. De még senki sem bírta kimutatni.
– Dehogynem. Ott a CT és az MRI.
– Tévedsz. Azzal csak a gondolat hatását mutatják ki az agyra. Soha nem fogják megmondani, mire gondolt az illető. Ma a kutatók az agyban keresgélnek a gondolatok után. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha odaadnék neked egy rádiót. Azt mondom neked, hogy keresd meg, hogy honnan beszél a riporter. Szétszeded, megvizsgálod, de semmi. Attól, hogy széttöröd, az adás ugyanúgy menni fog. Az élet is ilyen. A tested egy rádió. Attól, hogy meghalsz, még nem lesz vége az adásnak.
– Ha ez így van, akkor miért nem mondják el ezt az embereknek? Miért nem lenne jobb egy békésebb világ?
– Azért, mert ha az emberek elkezdenek gondolkodni, akkor rossz lesz annak a felső 0.001% embernek ott fent, akik ez mögött állnak. A pénzhatalom mögött. Ők teljesen az ego irányítása alatt állnak. A szeretet szót nem ismerik. Sajnos a magyarban nem tudjuk szétszedni a szeretet szót, pedig 3 “fokozata” van. Az erosz, a fília és az agapé. Az erosz, amikor valaki iránt testi vonzalmat érzel (szerelmes vagy), a fília, amikor szereted a barátod (lelki szeretet), az agapé, pedig a legmagasabb rendű szeretet. Amikor önzetlenül segítesz valakinek bármilyen ellenszolgáltatás nélkül. Holott, ilyenkor nem csak neki segítesz, hanem saját magadnak is. Csak ez rejtve marad. Az ego “szeretete” az, hogy adsz és mindig visszavársz valamit. Innen tudod, hogy az egoddal szeretsz és nem a lelkeddel. Anno, én is rengetegszer beleestem ebbe a hibába. Vártam az ellenszolgáltatást és én érzetem magam rosszul, ha ez nem következett be. De ezek sem véletlenül voltak. Az ember addig követi el ugyanazokat a hibákat, amíg nem tanul belőlük.
– Szóval azt mondod, hogy én az egommal szeretek, ha viszonzást várok?
– Pontosan.
– De nekem az rosszul esik, ha valakit kedvelek/szeretek, de ő meg rám se bagózik.
– Nem véletlenül van. Vagy nincs még azon a szinten, hogy meglássa ezeket a dolgokat vagy valóban nem érdekled. Nem becsüli meg azokat az értékeket, amiket te már igen. Viszont ebből is tanulhatsz. Az egod ilyenkor felizzik és tiltakozik. Csendesítsd el és egyből jobban leszel.
– Nem olyan egyszerű az.
– Persze, hogy nem az. Sok munka és verejtékes gyakorlás.
– Remélem sikerülni fog.
– Csak hinned kell benne. Óriási erő lakozik benned, aminek tudatában sem vagy.
Köszönöm, Mester!
– Ne nekem köszönd. Légy felelős a tetteidért, és bármit elérhetsz a világon. Keress, kutass, mert amit elmondtam az csak a jéghegy csúcsa. Az út hosszú. Tedd élvezetessé, segíts másokon.

Hiszem, hogy mindannyiunkban ott van mind a Mester, mind a Tanítvány. Üljetek le néha, kapcsoljátok ki a TV-t, számítógépet és figyeljetek, hátha megszólal. Mindig ott van veletek és segíthet a nehéz helyzetekben.

Minden jót, boldog karácsonyt és még boldogabb új évet és életet kívánok mindenkinek!

Ezt a témát itt feszegetem még!

Közreadta: Gini Papp – Zacc
Forrás

Szerző: Gini Papp - Zacc

Ha tetszett, kérlek oszd meg te is, és mindig nézz szét a lap alján lévő képes ajánlatok között is! Ha van kedved, jobb oldalon csatlakozhatsz Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapat tagja lehetsz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!