Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Ilyen megható köszönő sorokat soha nem olvastam férfi tollából!

Mondtam már, hogy elváltam? Igen, 14 év után, az én döntésemként. Békésen terveztem, de a férjem nem igazán tudta megemészteni, hogy tényleg lelépek az aranykalitkából. Együtt építettük fel az életünket a semmiből, tényleg a nulláról, de éppen ebbe is fulladtunk bele, a nagy büdös építkezésbe… Vállalkozásokat hoztunk létre, és a 24 órából 16-ot külön töltöttünk az üzlet miatt. Persze anyagilag volt eredménye nem kevés, de érzelmileg belerokkantam, neurózis, pánikbetegség, magány és az amúgy is dramatikus alakatom néha eljátszott a gondolattal milyen lehet 200-al a betonfalnak ütközni. Szóval elváltam, nulláról kezdtem mindent. A párom képtelen volt elfogadni a döntésemet, de nem cirkuszolt, csak kisemmizett, ezzel is éreztetni akarta, hogy nem tettem jót az egójának. Én, aki embereknek adtam munkát, és fizettem túl őket az akkori viszonyokhoz képest, fillérekért álltam be egy söröző pultjába. Mert az újrakezdés bizony nagyon nehéz. A hatalmas BMW-m helyett BKV lett évekig. Újra megtanultam értékelni viszont mindent, amire futotta. Szabadnak éreztem magam, és ez minden pénzt megért. A férjem újranősült, és én is párkapcsolatban találtam magam. Szerettem volna, ha egyszer feloldoz, ha szóba áll velem, és annyit mond “jól tetted, szabaddá tettél engem is vele”. De nem, nem tette meg, és én ettől hosszú ideig mély bűntudatot éreztem, fájt. Amikor tavaly meghalt az édesapja, akkor állt szóba velem újra – 10 év után -, és beszélgetni is tudtunk végre. Elhagyta a száját amire annyira vágytam, “jól tetted, köszönöm, hogy meglépted helyettem is. Lejárt, vége lett, nem akartam belátni.”. Amikor az alábbi levelet olvastam, ezek jutottak eszembe, és valahol irigyeltem azt a nőt, aki ezeket a gyönyörű sorokat kapta.

1

(a képen Ernest Hemingway)

Átadom hát ahogyan olvastam ezeket a megható sorokat most Neked.

“Házasságunk 20 év után a bíróságon végződött.

Őszintén megvallom, szürreális ez az egész. Amikor pár hónappal ezelőtt meghoztuk a döntést, úgy éreztem, vége a világnak. Igazából féltem, hogy milyen lesz nélküled. De ahogy itt állok, most már látom, kibírható.

Egyszer olvastam egy német közmondást: „A félelem sokkal nagyobbá teszi a farkast, mint amekkora valójában.” És én tényleg nagyon féltem, hogy milyen lesz az élet nélküled. Hosszú időn át te voltál az állandóság, soha senki nem kísért el ilyen sokáig. Te vagy a hang a fejemben. Olyan sokkal tartozom neked az elmúlt 20 év miatt, ezért úgy gondoltam, hogy új életünk első napján megosztok veled néhány gondolatot. Tudom, furcsa dolog ezen a napon írni, de az élet olyan
gyorsan elrohan, nincs arra idő, hogy az igaz szavak kimondatlanok maradjanak. Engedd hát meg nekem, hogy megosszam veled a mai nap gondolatait, érzéseit:

Ki kellene tüntetni azért, hogy 20 évig kibírtad egy olyan férfi oldalán, mint amilyen én vagyok. Mindketten tudjuk, nem könnyű engem szeretni. Megszállott vagyok, nem alszom eleget, minden helyzetben viccelődöm, de a neveletlen megnyilvánulásaimra is mindig lehetett számítani. Tudom, rengetegszer kockáztattam a közös évek alatt. Ez a baj azzal, ha olyan emberhez mész hozzá, aki az álmait követi, olyan kalandokba ráncigál bele, amire soha nem vágytál. Túl későn ismertem fel, hogy rengeteg álmom rémálom volt számodra. Mindig a szenvedély irányított engem. Új dolgokkal, esztelen tervekkel volt tele a szívem.

Az életem olyan, mint egy dinamittal teli szoba, aminek a közepén én ülök, és gyufaszálakkal játszom. Ám vadságomat a te bűbájos lényed, finom stílusod mindig tompította, hogy azután egy újabb őrültségemben követhess. Most ébredek csak rá, bár volt részünk igazi sikerekben, azok fizették meg az árat, akiket a legjobban szerettem. Szívemből sajnálom.

Statisztikailag ez egy jó döntés volt. Pontosan tudtuk, hogy a házasságok ötven százaléka válással végződik, de a másik ötven végül is halállal. Ha így nézzük, ez utóbbit sikerült megkerülnünk.

Csodálatos anya vagy! A legszebb dolog benned, ahogy a gyermekeinket szereted. Nem is tudod, titkon hányszor figyeltelek, miközben gyermekeinkkel foglalkoztál. Mintha szeretetet lélegeznél kifele, hogy aztán ők magukba szívhassák.

Szeretném, ha boldog lennél! Megérdemled. A házasság gyakran egy rémálom, a nyomás, hogy jó legyen, hatalmas teher. Őszintén örülök, hogy felszabadultál ez alól. Ami engem illet, tudom, nekem erre van szükségem, de te egy sokkal békésebb életet érdemelsz, őszintén remélem, egyszer megkapod!

Újra és újra téged vettelek volna feleségül, még úgy is, hogy tudom, így végződik. Tudom, van három csodás gyermekünk, de én akkor is téged választottalak volna, ha ők nem lennének. Neked köszönhetően jobb ember lett belőlem, és nem tudom elképzelni, hogy úgy éljem az életem, hogy neked nincs részed benne.

Le kell szoknod az orvosi weboldalakról! A fejfájás csak ritkán jelent rákot. Hidd el, a hozzád hasonló önfejű és makacs emberek mindenkinél tovább élnek, engedd meg, hogy a halál meglepetés legyen, inkább élvezd az életet!

Nem akadályozhatsz meg abban, hogy szeresselek! Próbáltalak gyűlölni, de nem ment. Túl jó ember vagy. Ami azonban mégis meglepett, hogy ebben a kétségbeesett helyzetben milyen könnyen tudtunk barátok maradni: így kezdődött kettőnk közös története, és most így is végződik. Jó érzés, hogy tudunk beszélni a gyerekeinkről, az életünkről, terveinkről, mozikról, zenéről. Jó, hogy mindez olyan természetes.

Mindig itt leszek neked, hogy bármiben segítselek. Szeretem, hogy iskolába jársz, hogy új megállók várnak. Tudnod kell, mindig a közeledben leszek, ha segítségre lenne szükséged. Rajongok érted, mindig is rajongani fogok.

Ha a válásunk egyvalamire megtanított, akkor az: ha előre tudom, hogy húsz év múlva vége, sokkal több felülést csinálok. Újra randizgatni izgalmas dolog, a haverom felrakott egy társkereső oldalra, hamarosan belecsapok.

Nem vagyok hülye, tudom, hogy egy hozzád hasonló nő nem lesz sokáig egyedül. Olyan könnyű téged szeretni. Tudd, mindegy, hogy ki lesz az, akit szeretni fogsz, el fogom fogadni őt. Biztosíthatlak, amikor csak lehetőségem lesz rá, minden ciki dolgot elmesélek neki rólad.

Összességében, sokat gondoltam erre a napra, és csak annyit tudtam, hogy én is le akarom zárni „magunkat”. Hülyén hangzik, hogy jól akartam lezárni a házasságunkat?

Büszke vagyok, hogy 20 éven át a társam voltál, és kiváltság lenne, ha jó barátod maradhatnék életünk hátralevő részében.

Cyndi Lauper néhány sorával zárom a levelem.

„If you’re lost you can look – and you will find me
Time after time
If you fall I will catch you – 
I’ll be waiting
Time after time”

Szeretettel:
Michael

Közreadta: Gini Papp – Zacc
Forrás

Szerző: Gini Papp - Zacc

Ha tetszett, kérlek oszd meg te is, és mindig nézz szét a lap alján lévő képes ajánlatok között is! Ha van kedved, jobb oldalon csatlakozhatsz Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapat tagja lehetsz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!